Az őszi-téli időszakot nem véletlenül hívják náthaszezonnak, hiszen ilyenkor szinte mindenki megküzd néhány kisebb-nagyobb megfázással. A szakértők szerint azonban ennek nem a csapadék és a hideg áll a hátterében.
Amikor sárgulni kezdenek a levelek és hűvösödik az idő, egyre többen köhögnek, tüsszögnek és fújják az orrukat. Ezért a legtöbben már tényként kezelik azt, hogy ősszel és télen nagyobb az esély a megbetegedésre. Vajon ezt csak mi érezzük így, vagy tényleg erről van szó?
Ezért terjednek könnyebben a vírusok
“Az őszi-téli szezon az évnek az az időszaka, amikor a leggyakoribbak a felső légúti megbetegedések” – mondta dr. William Schaffner fertőzésszakértő. A vírusok könnyebb terjedésének két oka is van. Az egyik, hogy ilyenkor a hűvösebb, csapadékosabb időjárás miatt több időt töltünk zárt terekben, ezért nagyobb esély van arra, hogy megfertőzzük egymást. A másik ok pedig a levegő páratartalma. Amikor az egyik ember vírust ad át a másiknak, akkor körülbelül egy méterre állnak egymástól, az úgy nevezett gázcserezónában. Ha levegő nedvességtartalma alacsony – mint például télen -, akkor a vírus hosszabb ideig megmarad a levegőben, így sokkal nagyobb eséllyel lélegzi be valaki.
Nem a vizes ruhától leszünk betegek
Gyerekként sokan hallottuk már, hogy ha megázunk és utána túl sokáig maradunk a vizes ruháinkban, akkor megbetegszünk. A szakemberek szerint azonban ez csak egy tévhit. A megfázást vírus okozza, a tüdőgyulladást pedig vírus vagy baktérium: ezeket csak akkor kaphatjuk el, ha érintkezünk a kórokozókkal. Ennek esélye azonban teljesen független az időjárástól – magyarázta Stephen Morse professzor, a Columbiai Egyetem fertőzésszakértője.
A megbetegedés tehát egész évben lehetséges, a fenti okok miatt azonban ősszel és télen valóban nagyobb esélyünk van elkapni valamit. Ehhez hozzájárulhat még az is, hogy ilyenkor kevesebb napfény ér minket, ennek következtében pedig legyengülhet az immunrendszerünk.
Ha szeretnénk elkerülni a megbetegedést, annak az egyik legjobb módja az, ha gyakran és alaposan – szappannal, legalább 20 másodpercig – megmossuk a kezünket, és koszos kézzel nem érünk a szemünkhöz, arcunkhoz, orrunkhoz és szánkhoz. Érdemes távol maradni azoktól, akik köhögnek vagy tüsszögnek, otthonunkban pedig rendszeresen fertőtlenítsük az olyan felületeket, amikhez sokan hozzáérnek – például a kilincseket és a villanykapcsolókat.